A műanyag csövek kockázatai az önkiszolgáló autómosó rendszerekben.

Mindenki a saját kárán tanul. Igaz ez persze a gyártóra is. Sok éven keresztül a még a legnagyobb gyártók is elsősorban ragasztásos eljárással összekapcsolt műanyag csőhálózatokat használtak az önkiszolgáló autómosó gépészeti rendszereiben. Tették ezt a bázisberendezésen belül és gyakran annak környezetében is a perifériás részegységek összekapcsolására. Az ötlet jónak tűnt, hiszen egy viszonylag olcsó, gyorsan kivitelezhető és ellenálló megoldásnak látszott.

Aztán eltelt néhány év és egyre több üzemeltető panaszkodott a csőhálózat tömítetlenségére, kilyukadására. A csőhálózatokban áramló víz lassan, de végül kihordja az illesztéseket, illetve azokat a felületi részeket, ahol az áramlással kapcsolatos alig észrevehetetlen áramlások keletkeznek.

Érdekesség, hogy ugyanez a jelenség idővel a sárgaréz részegységeket is érinti.

Egy műanyag csőhálózattal szerelt önkiszolgáló autómosó rendszer életében az ötödik év után várhatók ezek a fajta, nehezen javítható hibák. Nem marad más megoldás, mint egy nagyon költséges csőhálózat csere, többnyire valamilyen rozsdamentes acél rendszer beépítésével.

A DiBO is tanult ezekből a tapasztalatokból. A modern, prémium önkiszolgáló rendszerek esetében kizárólag rozsdamentes csőhálózatot alkalmaznak a gyártók mind a géptesten belül, mind pedig annak környezetében, a géptérben. Ez a kialakítás hibamentes, tartós terméket eredményez a teljes élettartam alatt.

Minden esetben tájékozódjon, hogy a beszerezni tervezett önkiszolgáló autómosó gépészeti rendszer milyen csőhálózati megoldást alkalmaz!

Szóljon hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .