Mennyibe kerül egy önkiszolgáló autómosó? Az ügyfelektől kapott megkeresések legnagyobb része az önkiszolgáló autómosó beruházás teljes költségvetésére vonatkozik. Egy külön cikkben tárgyaljuk a beruházás egyéb költségeit.

  • Mennyibe kerül egy önkiszolgáló autómosó?
  • Az önkiszolgáló autómosó ára?
  • Milyen önkiszolgáló autómosót tudok megépíteni?
  • Van-e elég pénzem egy önkiszolgáló autómosó megépítéséhez?
  • Mekkora önkiszolgáló autómosót építsek?

Mielőtt ebben a témában részletesen elmélyednénk, szeretnék néhány fontos körülményt mindenképpen tisztázni az alább leírtakkal kapcsolatban.

A megjelölt költségtételek és összegek csupán tájékoztató jellegűek. Célunk az, hogy az önkiszolgáló autómosó beruházáson gondolkodók valamilyen viszonyítása alapot kapjanak az egyes létesítmény méretekhez illeszkedő, várható költségekkel kapcsolatban. Ez egy nagyon fontos, hiánypótló írás, hiszen az interneten nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet hozzájutni ehhez az alapvető információhoz. A képviseletek persze igyekeznek a költségeket mindig alá, a bevételeket pedig mindig fölé becsülni. Teszik ezt azért, hogy a termékeik által érintett üzleti modell a lehető legrózsásabb képet mutassa, vásárlásra ösztönözve a kedves érdeklődőt, lehetőleg minél hamarabb.

A beruházás teljes összköltsége nyilván számtalan körülménytől függ majd. Nincs két egyforma autómosó helyszín, nincs két egyforma telek, ahogy nincs két egyforma közműellátottság sem. Így aztán a pontos költségvetés az adott telepítési körülmények pontosabb ismerete mellett határozható csak meg és akkor is csak hozzávetőlegesen. Mindaddig senki nem tudja mennyibe kerül egy konkrét beruházás, amíg az be nem fejeződött.

Írásomban igyekszem tapasztalati támpontot adni arra a kérdésre, hogy akkor most kb. mennyibe is kerülhet egy önkiszolgáló autómosó?

Még egy megjegyzés. Ez az írás nem hivatott számba venni a konkurensek termékeit, illetve az általuk követett beruházási formák előnyeit, vagy éppen hátrányait. Az egyszerűség kedvéért most fogadjuk el egyszerűen csak azt, hogy a DiBO mindig a legjobb választás és mi adjuk a legjobb tanácsokat! ? Ennek megfelelően a telepítéssel kapcsolatos alépítményi és technológiai költségeket is a DiBO által telepített berendezésekhez kapcsolódóan határozzuk meg. Mi mást is tehetnénk, ha az előzőekből következően mi vagyunk a legjobbak? Igaz?

A beruházás 5 fő költségcsoportja, mely meghatározza, hogy mennyibe kerül végül mindez

  1. Tervezési és engedélyeztetési költségek
  2. Közmű beruházási költségek és díjak
  3. Ingatlan és alépítményi költségek
  4. Épületszerkezeti költségek
  5. Gépészeti költségek

Ebből az 5 fajta költségtípusból jobb esetben kettő már egészen korai szakaszban viszonylag pontosan meghatározható. Ez a gépészeti rendszer ára és az épületszerkezeti rendszer ára, amennyiben ez utóbbit is a gyártótól szerezzük be. Valójában ezen a kettőn kívül a többit nem is nagyon tudjuk előre tervezni.

Az előbb említett két tétel pontos ismeretének egyetlen feltétele van, mégpedig a későbbi szállítói partner korai kiválasztása, aki a megküldött részletes árajánlatban foglaltak betartásával pontosan megadja az ide vonatkozó költség adatokat. Így aztán úgynevezett gyári épületszerkezet és gépészeti rendszer alkalmazása esetében a beruházó, legalább ezen a két költségsoron pontos számokat kap már a tervezés során.

Tervezési és engedélyeztetési költségek

Bár vannak egészen kivételes esetek, melyek nem tesznek szükségessé engedélyeztetési eljárásokat (felújítás, átalakítás, technológiai csere, vagy egyes speciális beruházási formák), összességében mégis csak elmondható, hogy az önkiszolgáló autómosó építés, annak későbbi méretétől függetlenül, minden esetben építési engedély köteles építési forma. Ennek értelmében az építési munkát megelőzően építészeti és egyéb szakági (víz-csatorna, környezetvédelem, villamossági, gáz, közlekedési, stb.) terveket kell elkészíteni, elkészíttetni. Természetesen a képviseletek, ahogy a DiBO is teszi, ehhez igyekeznek minden fajta szakmai segítséget megadni, így akár komplett tervdokumentációhoz is hozzájuthat a beruházó, melyet már csak az adott telepítési helyszínre kell adaptálni.

Ennek ellenére mindez több százezer, vagy akár nettó egymillió forintot meghaladó összköltséget is jelenthet valamennyi szakági munka összeadásával. Ezt egészítik ki az engedélyezési munkafolyamat során jelentkező további díjak és illetékek összegei.

Közmű költségek

Ebbe a kategóriába szokás sorolni mindazon közművekkel kapcsolatos költségeket, legyen akár víz, csatorna, villany, vagy éppen a gázközmű, melyek kifejezetten a létesítmény üzemeltetésének feltételeit hivatottak megteremteni.

Szerencsétlen esetben ezek közül egy-egy akár nem is áll a rendelkezésre az adott helyszínen. Nyilván igen nehéz egy önkiszolgáló autómosót vízközmű nélkül működtetni és szintén lehetetlen szennyvízcsatorna hiányában. Ugyanígy létkérdés a villamos közmű megfelelő kapacitásának elérhetősége. Gáz nélkül ugyan lehet élni, de 2 mosóbeállóhely felett tervezett autómosó méret esetében már nagyon gyorsan elvesztjük a gázközmű beruházás hiánya okozta megtakarításainkat az üzemeltetés megemelkedő költségein. Villamos üzemben melegített vizünk ugyanis közel 3x drágábban állítódik elő, mint gáz vízmelegítő használatával.

Ennek folytán aztán nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetéshez alapvetően szükséges, illetve optimális közműfajták telken belül, telek előtt, vagy éppen attól több száz méterre érhetők-e el. Sokszor hallani olyan megnyugtatónak szánt mondatokat, hogy „nincs gond, a gáz a telek előtt van”. Én erre csak annyit szoktam mondani, hogy az „nagyon jó, akkor csak picivel lesz több egymilliónál a dolog…”.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a víz- és csatornaközmű annyira alapvető, hogy a ténylegesen megvalósítható beruházások esetében ennek kiépítési költsége csupán néhány százezer forint. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a lórúgásszerű közműfejlesztési hozzájárulásról sem, mely napi átlagban felhasznált minden egyes köbméter mennyiségre vetítve közelít az egyszeri 8-900.000 forint + áfa díjhoz. Csak hogy egyértelmű legyek, példának okáért egy jól menő 4 beállóhelyes önkiszolgáló autómosó minden különösebb megrázkódtatás nélkül elpancsol napi 10 köbméter vizet a csatorna irányába és ez testvérek között is inkább 8-9 millió nettó forintot jelent a beruházás időpontjában közműfejlesztési hozzájárulás formájában, amennyiben az adott helyrajzi szám nem rendelkezik korábbról ilyen mértékű, már megváltott kontingenssel. Ez pedig nagyon ritka, kivételes eset. A beruházóknak ezért azt szoktam javasolni, hogy óvatos lépésekkel haladjanak előre, és első körben inkább kisebb, 3-4 köbméteres kontingens kiépítését célozzák és ezt bővítsék majd később.

Új beruházás esetében az első 32A villamos kapacitást az egyszeri csatlakozási díj tartalmazza és gázüzemű vízmelegítő és a padlófűtés rendszer esetében egy 4 beállóhelyes önkiszolgáló autómosó sem kíván 3x40A kapacitásnál többet. Így ezen a soron nem vérzik el a tisztelt ügyfél a pénztárnál. Ennek ellenére itt is közelítünk az összes kellék és szekrény és óra és vezeték és illeték és díjak és stb. okán a millió körüli értékszinthez.

Ahogy a klasszikus is mondani szokta: a legnagyobb gáz mindig a gázzal van. Első körben azért mert valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag hazánkban sehol sem lehet csak úgy gázközműhöz hozzáférni. Első kérdésre mindig egy lenéző, értetlenkedő nemleges választ kapunk az elérhetőségre vonatkozó kérdésünkre. Nem sorolnám most fel hány féle nemleges választ indokló magyarázatot hallottam már arra vonatozóan miért nem lehet az adott telken gáz, de aztán valahogy mindig lesz. Legrosszabb esetben tartályos, ami közel 2x magasabb gázoldali üzemeltetési költséget jelent szemben a vezetékes ellátással.

A gázközmű a megtett távolsággal arányosan válik elviselhetetlenül drágává. Míg egyes fejlett nyugat-európai országokban a kutyát sem érdekli, hogy a delikvens végül hogyan felel meg az előírásoknak, hiszen végső soron közös érdek, hogy ne robbanjunk fel, addig hazánkban valami fajta perverz szakmaiság lengi körül a témát. Fejét vakargató területgazda, szabályosan rettegő, zavart tervező, és teljesen tanácstalan kivitelező nehezíti a megvalósítást.

Mindennek nem is lehet más a vége mint jó sok elköltött forint. Minimum nettó egymillió, de nem ritkán több millió forinttal könnyebbítik meg a kedves beruházni szándékozó pénzügyi tartalékait.

Összefoglalva a fentieket, közművek tárgyában minimum 2 millió, de esetenként akár ennek a duplája is lehet a teljes beruházási költségtétel.

Ingatlan és alépítményi költségek

Ebbe a kategóriába préselődik minden bizonytalanság. Milyen konkrét költségtételeket sorolunk ide?

  • Ingatlan vételár, vagy bérleti költség a beruházási, építési időszakban. (A szerencséseknek saját tulajdon jutott, de ezen a telken is működhetne egy autótelep mondjuk bérletben, ami pénzt termelne…)
  • Önkiszolgáló autómosó alépítmény építési és anyagköltségei
  • Önkiszolgáló autómosó alépítmény gépészeti költségei (szennyvíz vezetékek, iszapterek, padlófűtés, defrost csőhálózat stb.)
  • Közlekedő felületek építési és anyag költségei (térburkolat, szegélyek, csapadékvíznyelők, stb.)
  • Csapadék és szennyvíz elvezetési rendszerek a mosótéren kívüli, de telken belüli területen
  • Térvilágítás (oszlopok, lámpatestek)
  • Kamera és riasztó rendszer
  • Kerítés
  • Be- és kihajtó, esetleg sorompó
  • Porszívószigetek és porszívó berendezések
  • Érmeváltó berendezés
  • Belső közműrendszer költségei (víz, csatorna, gáz, villamosság)
  • Olajszeparátor a szennyvízre és esetenként külön a csapadékvízre is.

Mondanom sem kell, minél nagyobb egy-egy létesítmény annál magasabb lesz a végszámla. Nyilván nem arányos minden tételsor esetében, de összességében nem okozok meglepetést, ha milliókat, vagy tízmilliókat említek összefoglalásképpen.

Önkiszolgáló autómosó épület

A nagy kérdés, ami minden beruházót gyötör: Venni vagy nem venni? Ahogy a tapasztalat mutatja, sokan megpróbálták, de nagyon keveseknek sikerült saját erőből, őszinte sikerként megélni a saját erőből és kútfőből létrehozott épületszerkezetet.

Sokan feledkeznek meg a kissé ellenséges környezetről, mely a képviseletek kedvetlenségéből fakad egy nem tőlük vásárolt felépítmény tervezésében nyújtandó szakmai közreműködés tárgyában. Miért is támogatnák valami olyan megszületését, ahol ők anyagilag nem érdekeltek?

Az önkiszolgáló autómosó épület csak első látásra tűnik a világ legegyszerűbb dolgának. Vannak ott ideális hosszúságok, szélességek, magasságok, szelvényméretek, csatlakozások, kis statika, kábeltálcák, rögzítések, gépészeti átadók, térelválasztók, ezek rögzítői, technológiai helyiség, esetleg ennek bizonyos előkészítettsége, hóterhelés, zajhatás, világítás, tető és még egy-két kisebb probléma.

A képviseletek sok évet töltenek a tapasztalatszerzéssel és tervezéssel. Ennek a tudásnak az ellenszolgáltatás nélküli átadása a lelkesedést nélkülöző módon történik. Így aztán az egyszeri beruházó kicsit magányosnak érezve magát, az építészhez fordul, akinek nettó fogalma sincsen mit és hogyan is kéne megtervezni…

Ha ez nem megy, marad a gyári épületmegoldás, nyilván több árkategóriában, kinek-kinek anyagi lehetőségei szerint, ahogy a helyzet megkívánja.

A számok azt mutatják, hogy kis hazánkban, különösen a mostani sok megbízással terhelt kivitelezői környezetben, a gyári és a saját erőből, egyedileg előállított és kivitelezett, de hasonló minőséget célzó, megvalósult épületszerkezeti megoldások végső összköltségvetése között elenyésző a számszerű különbség.

Természetesen a túlzó, vagy nem tetsző megoldásokkal szemben még mindig meg lehet próbálkozni egy saját gondolattal, de ettől ne várjunk anyagi forradalmat.

Hogy mennyire szélsőséges is tud lenni egy épületszerkezet ára? A DiBO esetében akár kétszeres szorzó is adódhat a szerkezet anyagfelhasználásából fakadólag.

Gépészeti rendszer

Azért szokás egy DiBO mosót DiBO önkiszolgáló mosónak nevezni, mert DiBO szív dobog benne. Így van ez az EHRE mosóval, vagy éppen egy Uniwash mosóval is. Ez utóbbiak közelébe sem járnak persze az előbbi szívének… ? Naná!

Hogy mennyit költ el a beruházó az autómosó gépészeti rendszerére persze mindig az Ő döntése lesz. Vannak objektív módon leírható körülmények, mint például a helyszín, a település méret, a konkurencia ereje. Vannak aztán szubjektív szempontok is, mint például a beruházó által értelmetlennek, vagy korainak tartott funkciók, vagy képességek, és persze az anyagi lehetőségek.

Ajánlatainkban igyekszünk egy már jól felszerelt, versenyképes alaprendszert az ügyfél figyelmébe ajánlani és ehhez kapcsolunk egy-két könnyen értelmezhető, előnyös kiegészítő csomagot, amely meglátásunk szerint növeli az adott létesítmény versenyképességét.

Az előzőekben leírtakat számszerűsítve az alábbi táblázat egy zöldmezős beruházásban, a mellékelt dokumentumokban bemutatott ideális telepítési méretekből fakadó költségvetést tartalmaz az egyes beállóhelyszámmal kalkulálva.

Táblázat

4 Hozzászólás erre: Mennyibe kerül egy önkiszolgáló autómosó?
  1. […] vagy zöld mezős beruházási szándékunk esetén. Egy másik cikkünkben a beruházás teljes költségvetésére vonatkozó részletes adatokhoz is […]

  2. […] Ezek az általam „belépő” érdeklődőnek nevezett ügyfelek többnyire a várható beruházási költségre vonatkozóan szeretnének tájékozódni. Kétségtelen tény, hogy egy a témában járatlan, tájékozatlan […]

  3. […] üzem során várt profitból gondolják majd pótolni a hiányosságokat, vagy még úgysem. Hogy mennyibe kerül egy autómosó beruházás, arról egy másik cikkünkben részletesen […]

  4. […] beruházás során majd a tulajdonos költségvetését terhelik. Külön cikkben tárgyaljuk a beruházás várható teljes költségét! Ezek a költségtételek alapesetben nem részei jelen ajánlatnak és nem részei cégünk […]


[fel]

Szóljon hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..